Köölmonoksiid
Tekst üüb Öömrang |
Struktuurformel | |||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Algemian | |||||||||||||||||||||
Nööm | Köölmonoksiid | ||||||||||||||||||||
Ööder nöömer |
| ||||||||||||||||||||
Formel | CO | ||||||||||||||||||||
CAS-Numer | 630-08-0 | ||||||||||||||||||||
PubChem | 281 | ||||||||||||||||||||
DrugBank | DB11588 | ||||||||||||||||||||
Beskriiwang |
gas saner klöör an stirem[1] | ||||||||||||||||||||
Eegenskapen | |||||||||||||||||||||
Molaar mase | 28,01 g·mol−1 | ||||||||||||||||||||
Tustant |
gas | ||||||||||||||||||||
Sachthaid |
1,25 kg·m−3 (0 °C, 1013 mbar)[1] | ||||||||||||||||||||
Smoltponkt | |||||||||||||||||||||
Köögponkt |
−191,5 °C[1] | ||||||||||||||||||||
Apliasang |
30 mg·l−1 in Wasser (20 °C)[1] | ||||||||||||||||||||
Elektrisk dipolmoment | |||||||||||||||||||||
Seekerhaid | |||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||
MAK-miat | |||||||||||||||||||||
Toxikoloogisk dooten | |||||||||||||||||||||
Thermodynaamisk eegenskapen | |||||||||||||||||||||
ΔHf0 | |||||||||||||||||||||
Miast wurd SI-ianhaiden brükt. |
Köölmonoksiid of Köölstoofmonoksiid as en cheemisk ferbinjang faan Köölstoof an Sürstoof mä det formel CO. Hat as en gas saner klöör, stirem of smaag an böös giftag. Köölmonoksiid komt miast diar föör, huar holt of kööl ei hialandaal ferbraant of ei hialandaal ferröödet.
Köölmonoksiid braant an woort efter't ferbinjang mä sürstoof tu Kööldioksiid (CO2).
Hat as so giftag, auer hat ham lachter mä't hämoglobin uun't blud ferbanjt üs sürstoof. Sodenang feit det blud ei nooch sürstoof an di minsk stikt.
Bilen
- Köölmonoksiid komt fööraal üüb a nuurdelk eerdheleft föör
- Köölmonoksiid-Wäärner uun en garaaj
Kwelen
- Iindraanj tu Kohlenmonoxid uun't GESTIS-dootenbeenk faan't IFA (mä JavaScript)
- (ütjden faan) David R. Lide: CRC Handbook of Chemistry and Physics. 90. aplaag. (uun't näät: 2010), CRC Press/Taylor and Francis, Boca Raton, FL, Dipole Moments, S. 9-53.
- Thermodynamische Daten von CO. National Institute for Standards and Technology, Marts 2013, ufrepen di 16. August 2014.
This article is issued from Wikipedia. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.