Lajos Kelemen | |
---|---|
Persona informo | |
Naskiĝo | 30-an de septembro 1877 en Târgu Mureș |
Morto | 29-an de julio 1963 (85-jaraĝa) en Kluĵo |
Tombo | Tombejo Házsongárd |
Ŝtataneco | Hungario |
Okupo | |
Okupo | historiisto |
KELEMEN Lajos estis hungara arkivisto, historiisto, ano ekstera de Hungara Scienca Akademio naskita en Marosvásárhely la 30-an de septembro 1877 kaj mortinta en Kluĵo la 29-an de julio 1963.
Biografio
Lajos Kelemen akiris diplomon de instruisto en Universitato Koloĵvaro pri historio kaj geografio. Li komencis sian karieron kiel bibliotekisto de Erdélyi Múzeum. Inter 1907–1918 li estis la instruisto de unitariisma gimnazio en Koloĵvaro, poste ĝis sia pensiiĝo 1938 estis arkivisto de Erdélyi Múzeum. Inter 1940–1944 li laboris kiel ĉefdirektoro de muzeo kaj arkivejo. Li historia verkaro vastiĝas precipe al mezepoka kultur- kaj arthistorio de Transilvanujo.
Ĉefaj verkoj
- Wesselényi Miklós báró 1836-i utazásaiból (Erdély 1903. 38–43.);
- Címerlevelek (Genealógiai füzetek 1905);
- A kolozsvári Bethlen-bástya történetéhez (Erdélyi Múzeum 1905);
- Nagy Szabó Ferenc ifjúkora (az EME Marosvásárhelyt 1906. jún. 4–5. napján tartott első vándorgyűlésének emlékkönyvében, Kv. 1906);
- Bod Péter levelei (Erdélyi Múzeum 1907);
- Kolozsvár ostroma és fölmentése a kuruc ostromzár alól 1707-ben (A Kolozsvári Unitárius Kollégium értesítője 1907–8);
- Törekvések egy erdélyi múzeum alapítására (Erdélyi Múzeum 1909);
- Művészeti adatok az Erdélyi Múzeum-Egyesület irománytárában (Művészet 1912);
- Adatok öt székelyföldi unitárius templom-kastély történetéhez (Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából VII. 1916);
- A kolozsvári Szent Mihály templom tornyai (Közli A kolozsvári Szent Mihály egyház. Szerk. György Lajos, Kv. 1924);
- A legrégibb erdélyi magyar hímes oszlopok (Közli Erdélyi Almanach, Bp. 1925);
- A történetíró Orbán Balázs (Közli Ki volt Orbán Balázs? Emlékezés a legnagyobb székelyre születésének 100. évfordulóján. Székelyudvarhely 1929);
- Biserica Sf. Mihail din Cluj (Boabe de grîu 1933);
- Kolozsvári műemlék-krónika (Pásztortűz 1938);
- Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története (Közli Emlékkönyv az Erdélyi Múzeum-Egyesület félszázados ünnepére. 1859–1909. Szerk. Erdélyi Pál. Kv. 1942);
- Kolozsvár közvetlen környékének történelmi és műemlékei (Kolozsvári Szemle 1943).
- Művészettörténeti tanulmányok I. (1977, II. 1982).
- Művelődéstörténeti tanulmányok, 2006.
Bibliografio
- Szabó T. Attila: K. L. tudományos munkásságának negyven éve (1897–1937).
- Erdélyi Múzeum 1938. 143–60.; uő: K. L. NyIrK 1957/1–4.
- Jakó Zsigmond: Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának múltja és feladatai. ETF 133. Kv. 1942;
- uő: K. L. üzenete. Korunk 1978/5.
- Tavaszy Sándor: K. L. Erdélyi Múzeum 1947/1–4.
- Szabó T. Attila–Magyari András: K. L. életrajzi adatai és tudományos munkássága. Kelemen-emlékkönyv 1957. 630–50.
- Benkő Samu: Köszöntjük K. L.-t. Korunk 1957/9.
- Jancsó Elemér: K. L. életműve. Korunk 1963/9.
- Benda Kálmán: K. L. Századok, Bp. 1964. 1164–65.
- Mikó Imre: K. L. öröksége. A Hét 1973/30.
- Kiss András: K. L. Új Élet 1973/17.
- Dani János: Kortársunk K. L. Igazság 1973. aug. 4.
- Imreh István: Emlékeztető K. L.-ra. Utunk 1977/29.
- Csetri Elek: K. L. öröksége. Művelődés 1978/4.
- Enciclopedia istoriografiei româneşti. Szerk. Ştefan Ştefănescu, 1978. 189.
- Gaal György: Műemlékek krónikája. Utunk 1983/6.
Fonto
This article is issued from Wikipedia. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.