TÓTH Imre (to:t) estis juddevena rumania hungara matematikisto, filozofo, scienchistoriisto naskita en Satmaro la 26-an de decembro 1921 kaj mortinta en Parizo la 12-an de majo 2010.

Kariero

Imre Tóth studis matematikon en la universitato, poste en la 50-aj jaroj li instruis matematikon en la Universitato de Bukareŝto. En 1969 li elmigris Germanion kaj estis katedrestro pri sciencfilozofio en la universitato de Regensburg. Li vivis de 1991 en Parizo.

Libroj

• Das Parallelenproblem im Corpus aristotelicum, Berlin — New York, Archive for History of Exact Science, 1967);
• Ahile, Paradoxele eleate in fenomenologia spiritului, Bucuresti, 1969);
• Die nicht-euklidische Geometrie in der Phänomenologie des Geistes, Wissenschaftstheoretische Betrachtungen zur Entwicklungsgeschichte der Mathematik. Frankfurt a.M., 1972);
• Andreas Osiander: Copernikanische Lehre und Menschenrechte, Regensburg, 1981);
• I paradossi di Zenone nel »Parmenide« di Platone, Napoli 1994);
• Aristotele e i fondamenti assiomatici della geometria, Milano, 1997);
• Lo schiavo di Menone, Commentario a Platone, „Menone 82 B-86 C” , Milano, 1998);
• Frammenti e tracce di geometria non-euclidea in Aristotele, Milano, ?).
• Isten és geometria, (Budapest, Osiris, 2000);
• Palimpszeszt, Szavak egy háromszög előtt (Budapest, Typotex, 2001, trad. Moldovay Tamás);
• Bécstől Temesvárig, Bolyai János útja a nem-euklideszi forradalom felé (Budapest, Typotex, 2002);
• Zsidónak lenni Auschwitz után (eseo), Pont Kiadó, 2001;
• Az irracionális számok Platón életművében nefinita;
• Platon: La dyade infinie et l'Un - fondement logique et ontologique du nombre irrationnel en manskripto;
• Fragmente und Spuren Nichteuklidischer Geometrie in Aristoteles en manskripto.

Literaturo

• Várdy Péter: Az életben van, amit az ember nem tesz... és tesz — Interparoloj kun Imre Tóth (Budapest, Pont Kiadó, 2004).

Fonto

• Kultura.hu Arkivigite je 2010-11-26 per la retarkivo Wayback Machine
• Intervjuo kun Imter Toth Arkivigite je 2010-06-11 per la retarkivo Wayback Machine