György Beke
Persona informo
Naskiĝo 3-an de aŭgusto 1927 (1927-08-03)
en Ozun
Morto 20-an de januaro 2007 (2007-01-20) (79-jaraĝa)
en Budapeŝto
Lingvoj rumana • hungara vd
Ŝtataneco Rumanio vd
Familio
Infanoj Mihály András Beke vd
Profesio
Okupo ĵurnalisto • verkisto • tradukisto vd
vd Fonto: Vikidatumoj

BEKE György estas rumanuja hungara verkisto, tradukisto, ĵurnalisto en Uzon la 3-an de aŭgusto 1927 kaj mortinta en Budapest la 20-an de januaro 2007.

Biografio

Beke studis en Sfântu Gheorghe en Székely Mikó Kollégium kaj en Bolyai Tudományegyetem, kie akiris diplomon pri la hungara lingvo kaj literaturo en 1963. En 1947 li laboris en la redakcio de ĵurnalo Népi Egység, ekde 1948 li estis interna kunlaboranto de Romániai Magyar Szó, respektive Előre. Li estis redakcikomisiano de Művelődés, redaktoro de A Hét. Lian unuan publikaĵon aperigis la gazeto Ifjú Erdély en 1943. Li translokiĝis Hungarujon en 1989. Ekde 1994 li estis ĉefredaktoro de Magyar Élet, inter 1995 kaj 2000 la respondecredaktoro de Nyelvünk és Kultúránk.

Volumoj

  • Akasztott ember kötele, elb., Bk., 1949;
  • Tizenöt esztendő. Mártonfalvi tudósítás, karcolatok, Bk., 1959;
  • Kollektivista falu a fejlődés útján, pol. publ., Bk., 1960;
  • Egy zsák korpa, egyfelv. [Vajda Bélával], Mvh., 1963;
  • Diótörés, riportok, Bk., 1964;
  • Hullámgyűrű, kisr., Bk., 1965;
  • Gólyaláb, tört. elb., Bk., 1966;
  • Vándorvillám, r., Bk., 1967 [2. jav. kiadás 1973];
  • Az utolsó Bethlen, riport, Bk., 1968;
  • Csángó krónika, riportok [=Orbán Balázs nyomdokain; Fodor Sándorral és Mikó Imrével közös kötet], Bk., 1969;
  • Bűnben társtalanul, r., Bk., 1969;
  • Szerelemcsütörtök, karcolatok, Bk., 1970;
  • Koós Ferenc: Életem és emlékeim. s. a. r., bev., jegyz., Bk., 1971;
  • Magunk keresése, riportok, esszék, Bk., 1972;
  • Tolmács nélkül - Fără înterpret. Interjú 56 íróval a magyar-román irodalmi kapcsolatokról, Bk., 1972;
  • Csángó gazdák Moldvában, riport [=Bővízű patakok mentén, riportkönyv; Farkas Árpáddal, Fodor Sándorral, Kovács Györggyel], Bk., 1972;
  • Pál vitéz, képregény [Kinizsiről; rajz. Deák Ferenc], Bk., 1972;
  • Csőposta, riportkönyv [Kenéz Ferenccel és Marosi Barnával], 1974;
  • Feketeügy, riportok, Bk., 1974;
  • Éjszakai biciklisták, r., Kvár, 1975;
  • Szilágysági hepehupa, riportok, Bk., 1975;
  • Veress Sándor tolla és körzője, monogr. [előszó Benkő Samu], Bk., 1976;
  • Emberarcok, riportkönyv [Cseke Péterrel és Marosi Barnával], Bk., 1976;
  • Istók Péter három napja, r., Bk., 1977;
  • Vizek törvénye, riportok, Kvár, 1977;
  • Vállald önmagad, publ. [előszó Balogh Edgár], Bk., 1978;
  • Nyomjelző rokonság. Barangolások a nagyapámmal Fehér megyében, riportok, Bk., 1979;
  • Meghívó nélkül, vál. riportok, 1979;
  • Búvópatakok. Barangolások Beszterce-Naszód megyében, riportok, Bk., 1980;
  • Fölöttük a havasok, családi krónika, r., Kvár, 1980;
  • A Haynal-ház kapuja, r., Bk., 1981;
  • Boltívek teherbírása. Barangolások Máramaros és Szatmár megyében, riportok, Bk., 1983;
  • Máktörő, karcolatok, Kvár, 1983;
  • Itt egymásra találnak az emberek. Barangolások Bihar megyében, riportok, Bk., 1984;
  • Arccal az életnek, r., Kvár, 1987;
  • Csángó passió. Barangolások moldvai csángó-magyarok között, riportok, Bk., 1988;
  • Régi erdélyi skólák. Barangolások térben és időben, 1989;
  • Magyar gondok Erdélyben, publicisztika, 1990;
  • Világos árnyékában, r., 1991;
  • Erdély jelene és jövője, tan., szerk. Pomogáts Bélával, Bp., 1991;
  • A lándzsa hegye. Egy befejezhetetlen per naplója. Ungvár-Bp., 1993;
  • Egyetlen út: az önrendelkezés, interjúk, Ungvár-Bp., 1993;
  • Atlantisz harangoz. A magyarság sorsa Erdélyben 1918-1992, riportok, 1993;
  • Népek nagy romlása román uralom alatt, a román népet is beleértve, tan., 1994;
  • A nyitrai gróf feláldozása, publ., Lakitelek, 1995;
  • Magyar áfium. Trianon fogságában, 1995;
  • Magyarok Romániában, 1996; A peremvidékek magyarsága - Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Moldva, 1995;
  • Hadiutak Erdélyben. Barangolások magyar katonák nyomában, Kvár, 1994;
  • Barangolások Erdélyben I. Szigetlakók, 1996;
  • Iskolák szabadságharca. Kerekasztal-beszélgetés a Balaton Akadémián, Vörösberény, 1996;
  • Védekező anyanyelv - Interjúk, portrék, tanulmányok, 1997.
  • Advent a kaszárnyában, 2003.

Tradukaĵvolumoj

  • A. Vlahuță: Szépséges Románia [Jakab Ernővel], Bk., 1956;
  • Ș. Luca: Júliusi napok [Jakab Ernővel], elb., Bk., 1956;
  • Gh. Georgescu-Buzău: Bălcescu [Jakab Ernővel, Vajda Bélával], Bk., 1957;
  • E. Gîrleanu: Elbeszélések [Jakab Ernővel], Bk., 1958;
  • T. Vornić: A csillagpásztor, Bk., 1959;
  • A. Băleanu: Tartalom és forma a művészetben, Bk., 1960;
  • J. Bart: Europolisz, r., Bk., 1960 (Kvár, 19754);
  • R. Luca: Vőlegénying, kisr., utószó, Bk., 1960;
  • Ș. Nedelcu: Szabad úton, r., Bk., 1962;
  • E. Gîrleanu: Akik a természet nyelvén szólnak, Bk., 1963;
  • E. Camilar: Vrancea anyó, legenda, Bk., 1964;
  • E. Camilar: A fejedelem tölgye, ifj. elb., Bk., 1965;
  • E. Gîrleanu: A bogárka [Jakab Ernővel], Bk., 1965;
  • B. Ștefănescu-Delavrancea: Nagyapó meg Nagyanyó, mesék, Bk., 1966;
  • "A kő bölcsessége a keménység." Román aforizmák, vál., előszó, Bk., 1967;
  • Al. Vlahuță: Festői Románia, Bk., 1969;
  • Z. Stancu: Sirató, r., Bk., 1970;
  • E. Gîrleanu: A paripa, mese, Bk., 1971;
  • E. Gîrleanu: A sajt, mese, Bk., 1971;
  • E. Gîrleanu: Bajvívók, mese, Bk., 1971;
  • E. Gîrleanu: Csélcsap, mese, Bk., 1971;
  • E. Gîrleanu: Kip-kop, mese, Bk., 1971;
  • E. Gîrleanu: Udvaromon, mese, Bk., 1971;
  • Kagylók tengerzúgással. Román aforizmák, vál., jegyz., Bk., 1971;
  • P. Sălcudeanu: Csonkahét, r., Bk., 1974;
  • E. Gîrleanu: Az első fájdalom, előszó, Bk., 1974;
  • D. Golescu: Utazásaim leírása 1824-1826, bev., jegyz., Bk., 1978;
  • I. Brad: Kapu zárul, kapu tárul [Veress Zoltánnal], r., Bk., 1979;
  • D. Săraru: Rókavadászat, r., utószó, Bk., 1983.

Fonto

This article is issued from Wikipedia. The text is licensed under Creative Commons - Attribution - Sharealike. Additional terms may apply for the media files.